A vitaminok emelik az alacsony fehérvérsejtszámot! Az étkezés szerepe -
Antioxidánsok - C-
vitamin - A-vitamin
- Karotinok
Az emberi test egy
olyan erődítmény,
melyet egész élete
során betegségek
ezrei ostromolnak, s
mely "ostromlók" a
legkisebb
gyöngeségre betörik
az erődítmény
kapuját, és
beözönlenek rajta.
Káprázatosan
működő
immunrendszerünk
biztosítja, hogy a
szervezetünket ne
árasszák el idegen
kórokozók. Az
"ellenség" azonban
nem csak kívülről
támad: a test
belsejében is
vannak elhalt vagy
elöregedett sejtek
(pl. ráksejtek),
melyeket védekező
rendszerünknek ki
kell küszöbölnie.
Immunrendszerünk
támogatása és
serkentése talán a
legfontosabb lépés
a
betegségmegelőzésb
en.
Az emberi test egy
olyan erődítmény,
melyet egész élete
során betegségek
ezrei ostromolnak, s
mely „ostromlók” a
legkisebb
gyöngeségre betörik
az erődítmény
kapuját, és
beözönlenek rajta.
Káprázatosan
működő
immunrendszerünk
biztosítja, hogy a
szervezetünket ne
árasszák el idegen
kórokozók. Az
„ellenség” azonban
nem csak kívülről
támad: a test
belsejében is vannak
elhalt vagy
elöregedett sejtek (pl.
ráksejtek), melyeket
védekező
rendszerünknek ki
kell küszöbölnie.
Immunrendszerünk
támogatása és
serkentése talán a
legfontosabb lépés a
betegségmegelőzésbe
n.
Immunrendszerünk
bizonyára a
legösszetettebb
szervrendszereink
egyike, ezért nagyon
érzékenyen reagál a
zavaró hatásokra.
Ilyen alapvetően
káros tényezők
például a tartós
negatív stressz, a
levegőszennyezés, a
dohányzás, a túlzott
alkohol- vagy
koffeinfogyasztás. A
levegőt szennyező és
más méreganyagok a
szervezetbe kerülve
például nem csak a
kártékony szabad
gyökök képződését
serkentik, hanem a
táplálékkal bevitt
ásványi sók és
vitaminok hatását is
csökkentik, ezért
antitápanyagoknak is
nevezik őket.
Vannak ugyanakkor
erősítő tényezők is,
mint a jó lelkiállapot,
az egészséges
táplálkozás, a
megfelelő
mennyiségű mozgás
lehetőleg a
szabadban melyek
jelentősen
hozzájárulnak a stabil
védekezőképességhez.
Az étkezés szerepe
A fertőzésekkel
szembeszálló
immunrendszer
hatékony
működéséhez
fehérjék (esszenciális
aminosavak),
szénhidrátok, zsírok,
valamint esszenciális
vitaminok és ásványi
anyagok állandó,
kiegyensúlyozott
bevitelére van
szükség. A helytelen
vagy hiányos
táplálkozás – ami
elsősorban a
vitaminok, ásványi
anyagok hiányát
jelenti – gyengíti
védekezőképességünk
et. A tápanyagok
elosztásakor ugyanis
nem az
immunrendszer áll az
első helyen. Csak
akkor kapja meg
adagját, ha az agy, az
idegrendszer és más
fontos szervek már
kellő ellátásban
részesültek.
Természetes
védekezőképességünk
tehát nagymértékben
javítható, ha az
étrendünkben bőven
szerepelnek
vitaminok, ásványi
sók, valamint
antioxidánsok,
például flavonoidok
(a növényekben
termelődő
természetes
védőhatást kifejtő
vegyületek).
Antioxidánsok
Testünk sejtjei,
szövetei a szabad
gyököknek nevezett
agresszív
atomcsoportok
állandó támadásának
vannak kitéve – a
kutatók számításai
szerint minden egyes
sejt naponta
körülbelül 10 000
alkalommal. A szabad
gyökök az anyagcsere
és a baktériumok
elleni védekezés
során, valamint az
ultraibolya- és
röntgensugárzás
hatására keletkeznek,
de bizonyos
körülmények között,
pl. tartós
légszennyezettség,
betegségek, vagy
dohányzás hatására
fokozottabban
termelődnek.
Azáltal károsítják a
sejteket – legrosszabb
esetben a sejtmagban
lévő örökítő anyagot
–, hogy szabad
elektronjuk révén
összekapcsolódnak a
sejtalkotó anyagokkal.
Egy-egy ilyen súlyosan
sérült sejt rákos sejtté
válhat, vagy elhalhat,
melyek eltakarítása az
immunrendszer
feladata. Ugyanakkor
a szabad gyökök
károsító hatása sok
betegség
kialakulásában
kimutatható: nagy
szerepet játszanak a
sejtek öregedési
folyamataiban; a
koszorúér-
elmeszesedés, a
szívinfarktus, a rákos
megbetegedések,
bőrgyógyászati
megbetegedések,
több májbetegség
kialakulásában. A
szabad gyököket
ártalmatlanítani képes
antioxidánsok tehát
többszörösen is
támogatják az
immunrendszer
munkáját. A
legfontosabb
gyökfogók: C, E-
vitamin, béta-karotin,
a nyomelemként
előforduló szelén,
valamint a réz, a cink
és a bioflavonoidok.
Nélkülük fertőzések
és rosszindulatú
daganatok egész
sorának eshetnénk
áldozatul.
A szervezet
természetes védekező
képessége
nagymértékben
javítható, ha
étrendünkben bőven
szerepelnek
vitaminok, ásványi
sók, valamint
antioxidánsok.
Tápanyaghiány,
pontosabban
vitaminhiány esetén a
csecsemőmirigyből,
nyirokrendszerből és
fehérvérsejtekből álló
immunrendszerünk
nem tud megfelelően
védekezni a
kórokozók (vírusok,
baktériumok, gombák
stb.) ellen. A
tizenhárom vitamin
közül az
immunrendszer
teljesítőképességéhez
a következők
bizonyultak
nélkülözhetetlennek
(fontossági
sorrendben): C-
vitamin, A-vitamin,
karotinok, E-vitamin,
B-vitaminok és folsav.
C-vitamin
A C-vitamin az
immunrendszer
munkáját támogató
antioxidáns védelmi
rendszer első bástyája
a szervezetben.
Vízben oldódó
antioxidánsként
elsősorban vizes
közegben
hatástalanítja a
szabad gyököket, így
gyakorlatilag ez a
vitamin látja el a vér
védőőrizetét. Például
az immunrendszer
működésében fontos
szerepet játszó
fehérvérsejtek az
egészséges emberben
C-
vitaminmolekulákkal
állig „felfegyverkezve”
harcolnak a
kórokozók ellen.
A C-vitamin
legfontosabb
immunizáló
tulajdonsága azonban
az, hogy nem csak
támogatja, hanem
fokozza is az
immunrendszer
működését. Növeli a
fehérvérsejtek számát,
élénkíti
tevékenységüket, és
emeli a vírusfertőzés,
valamint a
rákbetegség
leküzdésében fontos
szerepet játszó
interferonok
(immunserkentő
anyagok) szintjét a
szövetekben.
Ugyanakkor a C-
vitamin hatásmódja a
kórokozók ellen
gyakran hasonlít az
interferon
molekulákéra: növeli
az immunrendszer
által termelt
ellenanyagok
(immunglobulinok)
koncentrációját a
vérben, irányítva
akcióikat. A vitamin
továbbá előmozdítja
a hormonok
kiáramlását a
csecsemőmirigyből,
az immunrendszer
főhadiszállásáról.
Az immunrendszert
támogató, valamint
serkentő
tulajdonságán kívül a
C-vitamin közvetlenül
is küzd a vírusok és a
baktériumok ellen. Pl.
a C-vitamin megöli a
fogszuvasodást
előidéző
baktériumokat
minden elfogyasztott
citrom 300 millió
baktériumot.
A megfázások
időtartamának
csökkentése és
tüneteinek enyhítése
mellett (jól ismert
hatása) a C-vitamin
más fertőzések esetén
is hasznosnak
bizonyult, amit az is
alátámaszt, hogy
fertőzések hatására a
szervezetben a
vitamin szintje
gyorsan csökken.
A-vitamin
A valaha
fertőzésellenes
vitaminként ismert A-
vitamin az utóbbi
években visszanyerte
elismertségét, mint az
ellenálló képesség
egyik döntő
meghatározója. A
vitamin többféle
módon hat az
immunrendszerre.
Elsősorban alapvető
szerepet játszik a
légző- és
emésztőrendszer
nyálkahártyáinak és a
bőr épségének
megőrzésében. Ezek a
felszíni szövetek
alkotják a
mikroorganizmusok
elleni védekezés első
védelmi vonalát.
Az immunrendszert
erősítve, az A-vitamin
fokozza az ellenálló
képességet olyan
fertőzésekkel
szemben, mint a
torokgyulladás, a
megfázás, influenza,
vagy a hörghurut.
Mindemellett az A-
vitaminról kimutatták,
hogy részt vesz a
tumorellenes aktivitás
kiváltásában, a
fehérvérsejtek
működésének
fokozásában,
valamint az
ellenanyag válasz
növelésében. (Véd az
emlő- és a tüdőrák
ellen.) Az A-vitamin-
hiányban szenvedő
emberek általában
fogékonyabbak a
fertőző betegségek,
különösen a
vírusinfekciók iránt,
ugyanakkor a (vírus-
és baktérium)
fertőzések fokozzák a
vitaminfelhasználást,
ily módon kiürítve a
szervezet A-vitamin-
készletét.
Karotinok
Az utóbbi időben az
antioxidáns hatású
karotinoknak számos
immunserkentő
hatását mutatták ki,
sőt egyenesen a
„fiatalság forrását”
látják benne. Ezek az
antioxidánsok az
immunrendszer
legfontosabb
szervében, a
csecsemőmirigy
(thymus)
hámsejtjeiben
koncentrálódnak, és
védik meg a szabad
gyökök támadásaitól.
Ez a mirigy az életkor
előrehaladtával
összezsugorodik,
visszafejlődik, ugyanis
extrém módon
érzékeny a szabad
gyökökre, és oxidatív
károsodásra. A
karotinok – ha
megfelelő a
koncentrációjuk a
vérben – képesek
fokozni a
csecsemőmirigy
működését, és
nagymértékben
csökkenteni
visszafejlődését (egyes
biológusok szerint
növelni is).
Növelik az
interferonok
kórokozókkal
szembeni védekező
erejét és fokozzák a
fehérvérsejtek számát,
aktivitását, de arra is
van bizonyíték, hogy
karotinpótlással
javíthatók az
immunválaszok. Úgy
tűnik azonban, hogy
az étrendi karotin –
annak ellenére, hogy
kevésbé szívódik fel –
hatásosabb, mint a
tablettákban adagolt.
Kísérletek szerint a
napi 15 mg béta-
karotint tartalmazó
sárgarépa
erőteljesebben növeli
a fehérvérsejtek
számát és aktivitását,
mint az ugyanilyen
mennyiséget
tartalmazó szintetikus
béta-karotin.
